Rose Haely
,,Próbáltam hátha megy
és…”
És… Nem hiszem el! Sikerült! Egy pillanat… Most mi a frászkarika folyik itt???-gondoltam, majd gondolataimnak hangot is adtam.
- Rosalia! Ez most mi?!
- Nem tudom… Nem akarod kipróbálni a másik két elemet is?
- De, még szép. Viszont ezekhez nem órák, vagy napok kellenének?
-Lehet, de ha te 5 másodperc alatt képes vagy előhívni egy elemet, ami mellesleg tök menő, szerintem menni fog.- mondta egy hatalmas mosoly kíséretében.
- Akkor most melyik jön?
- A föld. De ezt majd holnap- mondta.- Mennyi az idő?
- Fél tíz. Nem alszol itt?
- De. Jobb is ha ilyenkor nem mászkálok. Egy pillanat csak még felhívom a szüleimet.
- Ok.
Rosalia felhívta a szüleit akik helyeselték a dolgot.
- Na szóval- szólalt meg. – Most mit csináljunk?
- Te máris unatkozol?
- Igen- válaszolt mosolyogva.
- Jó akkor válasszuk ki a pizsid, meg a holnapi ruhádat.
- Oké- lelkesült.
Sokáig válogattuk a ruhákat, mire rátalált a tökéletes ruhára.
És… Nem hiszem el! Sikerült! Egy pillanat… Most mi a frászkarika folyik itt???-gondoltam, majd gondolataimnak hangot is adtam.
- Rosalia! Ez most mi?!
- Nem tudom… Nem akarod kipróbálni a másik két elemet is?
- De, még szép. Viszont ezekhez nem órák, vagy napok kellenének?
-Lehet, de ha te 5 másodperc alatt képes vagy előhívni egy elemet, ami mellesleg tök menő, szerintem menni fog.- mondta egy hatalmas mosoly kíséretében.
- Akkor most melyik jön?
- A föld. De ezt majd holnap- mondta.- Mennyi az idő?
- Fél tíz. Nem alszol itt?
- De. Jobb is ha ilyenkor nem mászkálok. Egy pillanat csak még felhívom a szüleimet.
- Ok.
Rosalia felhívta a szüleit akik helyeselték a dolgot.
- Na szóval- szólalt meg. – Most mit csináljunk?
- Te máris unatkozol?
- Igen- válaszolt mosolyogva.
- Jó akkor válasszuk ki a pizsid, meg a holnapi ruhádat.
- Oké- lelkesült.
Sokáig válogattuk a ruhákat, mire rátalált a tökéletes ruhára.
Másnapi ruha Pizsi
A ruhaválogatás után, még két órán át beszélgettünk,
MINDENRŐL, majd elmentünk aludni, ami nem nagyon sikerült egy ideig, mert
állandóan Castielről kérdezgetett, én meg egy idő után nem válaszoltam semmire.
Végül elaludtunk.
***
Reggel Rosa nem volt hajlandó felkelni, úgyhogy kapott egy
kis nem vágyott fürdőt, amire azonnal felkelt. Gyorsan felöltöztünk, majd
sminkeltünk egy kicsit (illetve ő sokat J),
aztán elindultunk a suliba. Castiel természetesen az ajtóm előtt állt, amin
Rosa egy kicsit meglepődött, aztán ,,szidta” magát, hogy ezt hogy nem vette
észre és ezek után így hármasban indultunk el. Mikor beértünk a suliba
elköszöntem Castieltől, majd elkezdtünk
Rosával egy földidomárt keresni (pontosabban Alexyt) és miután
megtaláltuk a földdel is próbálkoztam. Valamennyire, olya 50%-osan ment, de
legalább földidomár lettem. Mikor mindennel végeztünk, ránéztem az órámra.
7:45.
-Gyere Rosa a végén még elkésünk!!!
- Nyugi még az igazgatónővel is beszélni kell.- csitított.
- Rendicsek.
Beértünk az igazgatói elé és kopogtunk.
-Tessék!
- Jó reggelt igazgatónő! -köszöntünk kórusban.
- Jó reggelt. Mi járatban lányok?
- Hááát…ööö… Rose megmutatja- hebegett Rosa.
Megmutattam. Először kiidomítottam a vizet a pohárból, másodszorra a gyertyákat gyújtogattam és végül kavicsokat lebegtettem. Az igazgatónő pár pillanatig tátott szájjal nézett.
- Rosalia kimennél kérlek, míg beszélek Rose-zal?
- Természetesen- mondta és már kinn is volt.
- Nos , Rose. Három elemet tud irányítani. Tudja a negyediket is?
- Nem tudom, hogy tudom- e.
- Akkor próbálja meg- utasított.
- Nem tudom hogyan kell – sütöttem le a szememet.
- Ez esetben jöjjön velem!
- Rendben.
Egy sötét szobába vezetett ahol furcsa mód tisztán és élesen láttam mindent.
- Mi ez a hely?- kérdeztem.
- Egy légidomár terem.
- Aztaa!- tátottam el a számat.
- Próbálja ki!
- Rendben.
Megpróbáltam és egész jól ment, mert csak egyszer csaptak oldalba a forgó szárnyak.
- Ügyes- kaptam a dícséretet.
- Hogyan tovább?
- Hunyd le a szemed és csináld pontosan azt a mit mondok- bólintottam, hogy ez meg van.- Érezd a levegőt, a nyomást magad körül, szedd össze minden energiádat és formáld egy egyszerű gömbbé!
Mindent megtettem, hogy ez sikerüljön, de amikor már minden jó volt, a gömb szétszaladt.
- Mi történt Rose?
- Egy kicsit elbizonytalanodtam.
- Tudom furcsa, de próbáld meg újra.
Megpróbáltam és ez alkalommal a gömb megmaradt és növekedni kezdett. A végén amikor már éreztem, hogy el fogom veszíteni az irányítást, összecsuktam a tenyerem és a gömb eloszlott.
- Szép volt Rose. Te vagy az új avatár- jelentette ki az igazgatónő.
Egy kis ideig leblokkoltam a hírtől, de az igazgatónő újra megszólalt.
- Valamit még el akartam mondani…-kezdte.
- Mi lenne az?
- Te nem csak vámpír vagy…
-Gyere Rosa a végén még elkésünk!!!
- Nyugi még az igazgatónővel is beszélni kell.- csitított.
- Rendicsek.
Beértünk az igazgatói elé és kopogtunk.
-Tessék!
- Jó reggelt igazgatónő! -köszöntünk kórusban.
- Jó reggelt. Mi járatban lányok?
- Hááát…ööö… Rose megmutatja- hebegett Rosa.
Megmutattam. Először kiidomítottam a vizet a pohárból, másodszorra a gyertyákat gyújtogattam és végül kavicsokat lebegtettem. Az igazgatónő pár pillanatig tátott szájjal nézett.
- Rosalia kimennél kérlek, míg beszélek Rose-zal?
- Természetesen- mondta és már kinn is volt.
- Nos , Rose. Három elemet tud irányítani. Tudja a negyediket is?
- Nem tudom, hogy tudom- e.
- Akkor próbálja meg- utasított.
- Nem tudom hogyan kell – sütöttem le a szememet.
- Ez esetben jöjjön velem!
- Rendben.
Egy sötét szobába vezetett ahol furcsa mód tisztán és élesen láttam mindent.
- Mi ez a hely?- kérdeztem.
- Egy légidomár terem.
- Aztaa!- tátottam el a számat.
- Próbálja ki!
- Rendben.
Megpróbáltam és egész jól ment, mert csak egyszer csaptak oldalba a forgó szárnyak.
- Ügyes- kaptam a dícséretet.
- Hogyan tovább?
- Hunyd le a szemed és csináld pontosan azt a mit mondok- bólintottam, hogy ez meg van.- Érezd a levegőt, a nyomást magad körül, szedd össze minden energiádat és formáld egy egyszerű gömbbé!
Mindent megtettem, hogy ez sikerüljön, de amikor már minden jó volt, a gömb szétszaladt.
- Mi történt Rose?
- Egy kicsit elbizonytalanodtam.
- Tudom furcsa, de próbáld meg újra.
Megpróbáltam és ez alkalommal a gömb megmaradt és növekedni kezdett. A végén amikor már éreztem, hogy el fogom veszíteni az irányítást, összecsuktam a tenyerem és a gömb eloszlott.
- Szép volt Rose. Te vagy az új avatár- jelentette ki az igazgatónő.
Egy kis ideig leblokkoltam a hírtől, de az igazgatónő újra megszólalt.
- Valamit még el akartam mondani…-kezdte.
- Mi lenne az?
- Te nem csak vámpír vagy…
Folytatás következik…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése