Köszönet

Sziasztok!
Nagyon köszönöm a sok olvasót, mert a számláló szerint pontosan 50 darab oldalmegjelenítésem van. Köszönöm ezt mindenkinek aki olvassa a blogot!

4. fejezet: A válogatás

Eljött a válogatás napja. Mivel tudtam, hogy nincs időm hazamenni és átöltözni, ezt vettem fel.:

Már reggel kavargott a gyomrom az izgalomtól és ennek baljós hatására az óráim csak úgy elrepültek.
Délután két óra, tornaterem:
Eddig is izgultam, de amikor meghallottam Ambert énekelni, tudtam, hogy veszíteni fogok. Amber után én következtem, nagyon  izgultam, de amikor kiálltam a színpadra, minden félelmem elszállt és szívvel lélekkel énekelni kezdtem a She wolf-ot. Mire végeztem legnagyobb meglepetésemre mindenki állva tapsolt.
... és....
Nem  hiszem el!! Nyertem!!!
Megkaptam a vastapsot és a szövegeket, majd Castiellel elindultunk haza.
- Castiel.
- Igen, Rose?- kérdezte.
Nem tudtam megszólalni. Porzik a torkom!!!
- Valami baj van?- nyugtalankodott, majd pár pillanat múlva a házunknál felvitt, hogy nehogy összeessek, majd a táskájából kivett fél tasak vért és megitatott (ill. etetett) Azt hiszem ő az egyetlen aki törődik velem. Mintha hallaná a gondolataimat megcsókolt és megnéztünk három filmet; A Forest Gump-ot, a Twilight Saga eddigi utolsó részét és a Bosszúállók kettőt.
A filmek után Xbox-on játszottunk,de amar rá kellett jönnöm, hogy a panelban nincs vendégszoba és lassan éjfél.


Bocsi a rövid részért, nem fogok magyarázkodni, ha itt hagyom abba izgalmasabb.

3. fejezet: Minden kiderül

.... És a szekrénynek tolt felemelte a kezét.
Azt vártam, hogy mikor csattan a pofon az arcomon de ehejett...
Megcsókolt. OMG! MEGCSÓKOLT!!!! Ez elég váratlanul ért, de visszacsókoltam. Végül egy fél óra múlva hazament, de előtte megígérte, hogy holnap ill. ma elkísér a suliba.
Reggel állta a szavát és eljött.
Nem készülődtem sokáig, ezért épp kész lettem, mire betoppant.

(Ez vagyok én)

- Hahó! Itthon vagy?- kérdezte Castiel. Eközben én macskákat megszégyenítve mögé osontam, majd megkocogtattam a vállát.
- Rose?
- Nem a Halálfejes kapitánya.- suttogtam a fülébe pimaszul.
- No kis kalózom indulhatunk?
- Tengerre!
- Mivan?- értetlenkedett.
- Igen.- sóhajtottam.
- Na akkor induljunk!
Addig a pillanatig, amíg kinem léptünk a kapun, azt hittem gyalog megyünk.
Hatalmasat tévedtem.
- Ez most komoly?
- Te nem szeretsz motorozni?- kérdezte egy kicsit csalódott arccal.
- De, csak meglepődtem.
- Akkor jó.- vidult fel.
Felültünk a motorra és miel még mindenki előtt bent voltunk, kihasználtuk az időt. Kértünk egy- egy tasak vért (Hát igen. Nem csináltunk semmi romantikusat. xd), majd folytattuk a kedvenc zenéim átbeszélését, amikor feltűnt (pont a legjobb pillanatban és pont ő): Amber. Mikor meglátott minket, azthiszem valamiféle dührohamot kaphatott, mert a fejébe futott az összes vér és amikor megint le akarta üvölteni a fejemet Castiel megszólalt.
- Meg ne szőlalj a tegnapiak után, mert nem Rose-sal nem állunk jót magunkért.- védett meg.
- Miért mégis, hogyan bánhatna el velem?- gúnyolódott.- Tegnap se tudott megszólalni mielőtt elájult. Még el se köszönt. Udvariatlan!
Most én akartam ordítani, de Castiel megint megszólalt. (Ennek milyen időzítője van??? Lol)
- Gyere, hagyjuk itt! Még úgyis meg kell keresnünk az igazgatónőt az ügyedben.- szólt (NYUGODT HANGON!!!)Castiel.
Bólintottam és elindultunk megkeresni az igazgatónőt. Szerencsére hamar megtalláltuk, és felvázoltuk neki a szitut. Castiel ezután segített eligazodni az új órarenden, majd együtt mentünk minden órára.
Semmi érdekes nem volt az utlsó két óráig.
Elemtanóra: Castiel (megint) segített és az én elemem a víz lett. Ezek után semmilyen vizes trükkel nem szúrhatnak ki velem.
Lélekenergia óra: meg kell tanulnunk irányítani és átformálni a lelkünk összes energiáját, amivel sk helyzetben segíthetünk magunkon. Ez elég nehéz volt, majdnem a fél tanórát ezzel töltöttem, de az óra vgére majdnem mindenkiről tudtam, hogy micsoda. Erre is jó a lélekenergia.
Délután Castiel hazakísért és ez így megy minden nap.
Teltek a napok és a hetek. Most október 15- ét írunk.
Osztályfőnöki óra:
- Mint tudjátok két hét múlva lesz a Halloween-i bál, és erről szeretnének beszélni a fiúk. Gyertek ki.
Az a két fiú akiről beszélt nem volt más, mint Castiel és Lysander.
- Sziasztok! Mindenki tudja nagyjából a suliból, hogy van egy bandánk, amire most ráférne egy kis frissítés.- mondta Lys.
-Ezen belül gy női énekest keresünk. Jelentkezzen aki szeretne, a meghallgatás ét nap múlva, a szöveget a jelentkezéskor megkapjátok.- csatlakozott Castiel.
- Jól van fiúk leülhettek.
Mivel Castiel mögöttem ül, gyors még azo az órán jelentkeztem. A dal amit kapunk a meghallgatásra a David Guetta- She wolf. Nem kellett sokáig tanulnom, mert szeretem ezt a számot.
Eljött a válogatás napja...
She wolf dalszöveg:

A shot in the dark

A past lost in space

Where do I start

The past and the chase?

You hunted me down

Like a wolf, a predator

I felt like a deer in love lights

You loved me

And I froze in time

Hungry for that flesh of mine

But I can't compete with a 

She wolf 

Who has brought me to my knees

What do you see in those yellow eyes?

Cause I'm falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

Did she lie in wait

Was I bait to pull you in

The thrill of the kill

You feel, is a sin

I lay with the wolves

Alone, it seems

I thought I was part of you

You loved me

And I froze in time

Hungry for that flesh of mine

But I can't compete with a 

She wolf 

Who has brought me to my knees

What do you see in those yellow eyes?

Cause I'm falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

I'm falling to pieces

Falling to pieces

2. Fejezet: Misztikum és szerelem

Arra ébredtem, (02:26-kor) hogy otthon vagyok az albérletben.- Nem tudom, hogy hogyan kerültem haza, azt viszont látom, hogy valaki a földön ülve alszik.(???)
Halkan kitakaróztam és elültem, majd fel akartam állni, de a lábam nem tartott meg és nagy zaj kíséretében orra buktam. Amilyen az én szerencsém, az alvó is felébredt.

- Minden rendben?- kérdezte.
-Igen.
Visszatett az ágyra, így már tisztán lattam, hogy ki az.
-Castiel???
-Talált süllyedt, de még mondani akarok valamit.
- Igen?
-Nézz a tükörbe.

Nem láttam semmit magamon és ezt meg is említettem neki.
- Mit kéne látnom?

Erre nem felet semmit, csakivillantotta szemfogait (ez egy vámpír vagy WTF??) és gonosz vigyorral elkezdett közeledni felém, majd amikor ideért már azt hittem alapos vérlszívásban lesz részem a kezem önálló életre kelt, átemeltem castielt a vállam felett (???) és elengedtem. Csak egy kicsit volt hengos amikor egy-két másodperc múlva földet ért.
Eléggé melepődtem magamon, majd egy kicsit aggódni kezdtem, de megszólalt.
- Hűha! Nem hittem volna, hogy ilyen erős vagy.- mondta Castiel.
-Ötezer kérdésem van. Első: Te vámpír vagy?, Kettő: Miért is támadsz le?! Három: Mi a fene történt velem??!
-1.: Igen, 2.: meg kellet mutaznom, hogy mi lett belőled és ha még nem jöttél rá az, a hármas kérdésre a válasz, hogy vámpír lettél. Most az én kérdésem. Mi történt miután kimentél telefonálni?- nem hihető, de ez a legjobb válasz.
- Háát egy szőke csajszi leordibálta a fejem, hogy mit csinálok idézem "Az Ő Castielével", aztán morgott valamit, majd gyengültem és katt, sötétség.- meséltem.
- Az a büdös banya!- fakadt ki.
- Banya? Egyáltalán ki volt az?- fakadtam ki én is.
- Amber, Nataniel édes kicsi húga. Mellesleg egy boszorkány.- válaszolt, újra higgadtan.

Amint ezt kimondta, olyan furcsa érzésem támadt, kapart a torkom, gyengültem és azt hiszem majdnem elájultam amikor Castiel elkapott és valami fémes ízű folyadékot a számba öntött, amitől valamelyest visszatért az életerőm.
- Mi volt ez?
- Csak egy kis vér.
- Mi az, hogy csak egy kis vér???- akadtam ki, megint.
- Sajnálom, hogy kiakadtál a válaszomtól, de mint minden vámpír, te se vagy képes vér nélkül élni.
- És most mit fogok csinálni?- kérdeztem, egy kis aggodalommal a hangomban.
- Azt mint én. A gyengélkedőn van tasakos vér, különleges órákra jársz és...- itt elhalgatott.
- És?
- Semmi, nem fontos.
- Szerintem meg igenis fontos.
- És szeretned KELL valakit, mert különben nem éled túl újoncságod 3 hónapját.

A kis cseles, épp most vallott szerelmet. Ez azt hiszi, hogy nem látok át a szitán. Most rajtam a sor.
- Ez teljesen jó, de kit szeressek? Lysandert? Natanielt? Vagy esetleg valaki mást?

Ajjaj. ezzel felidegesítettem, egyre jön közelebb és....


Folytatás következik...

1. Fejezet: Az Első napom a gimiben

Ma van az első napom a gimiben. Nagyon izgulok, hogy hogyan fognak fogadni az új osztálytársaim. Az izgalmat félretéve a szekrényem elé léptem és kiválasztottam mára: Egy éj kék ujjatlant, szürke sztreccs farmert, a tornacipőmet, ezek mellé egy nyakláncot és egy karkötőt. A hajamat (ami most éppen szőke) lófarokba kötöttem, majd rohantam a buszhoz.

(Így néztem ki)

Az volt a szerencsém, hogy sokan voltak így elértem a buszt. Mivel utoljára szálltam fel, egyetlen egy hely volt, ahova kérdezés nélkül leültem. Mellettem egy lány ült aki épp rajzolt. Ez ideig néztem, ahogyan rajzolt, de észrevett.
- Szia. Viola vagyok. Téged hogy hívnak?- mondta.
- Szia, én Rose Haely vagyok.
Ezzel tovább rajzolt volna, de rá kellett jönnie, hogy megérkeztünk. Amikor beléptem az iskolába, egy hölgy köszöntött.
- Jó napot kishölgy. Üdvözlöm a Sweet Amoris Gimnáziumban, én az igazgatónő vagyok és maga bizonyára Rose Haely. A DÖK terembe kell mennie, ott már várja önt Nataniel a DÖK elnök, hogy elintézze a beiratkozást.
- Köszönöm szépen. Viszontlátásra. Mikor elköszöntem és elindultam volna beleütköztem valakibe és hátraestem.
- Bocsánat. -mondta, majd felsegített.
- Semmi baj. –mondtam. –Az én hibám.
Egy fehér hajú felemás szemű fiúval találtam szembe magam. Egy percig csend volt amit én törtem meg.
- Szia. Rose Haely vagyok, és te?
- Én Lisander vagyok. –mondta.
- Ööö… Bocs az előbbi kellemetlenségért. A DÖK termet keresem. Tudsz segíteni?
- Persze.
Végül nem csak a DÖK termet mutatta meg, hanem az egész iskolát. A DÖK terem előtt elköszöntünk egymástól.Beléptem.
Egy szőke nyakkendős fiú fogadott.
- Szervusz. Biztos te vagy Rose.–köszönt.
- Igen, és te?
- Én Nataniel vagyok. - mondta, majd megfordult és a papírjai között keresgélt.
- Nos, minden papírod megvan, viszont kellene 25$ a beiratkozáshoz, és egy igazolványkép.
Elővettem egy képet és a 25$- t.dfffghho8887ft5t55cw524z4
- Tessék.
- Remek. Itt az órarended és… - itt elhallgatott.
- Mi a baj?
- Semmi, csak meglepődtem, hogy osztálytársak leszünk. A 9.a osztályba fogsz járni. Egész nap nem volt semmi érdekes, addig a pillanatig, amíg töri óra előtt Mr. Faraize el nem küldött a tanáriba a DOLGOZATLAPOKÉRT(!!!!!!????), és meghallottam, ahogy az igazgatónő és Nataniel beszélget.
- Nem tudhatja meg a titkunkat, azzal mindennek vége lenne. -aggodalmaskodott Nataniel.
-Rose tényleg nem tudhat meg semmit, ezért nem járha t különleges szakkörökre és órákra. -felelt az igazgatónő
Azthiszem eleget hallgatóztam, nem akarom, hogy rajtakapjanak, gondoltam, majd gyorsan kisurrantam a papírokkal együtt.
Az órán kiderült, hogy a tanár csak viccelt. Marha jó.Órák után beszélgettem egy kicsit castiellel, majd amikor elmentem telefonáni:
- Te kis némer, mit képzelsz mit csinálsz az én Castielemmel?!-visított egy szőke csaj. Az Ő CASTIELE?!
- Mi csak...- de itt belém fojtotta a szót a fejfájás és éreztem, hogy gyengülök, majd minden elsötétült...





Folytatás következik....

Prológus

Ez a történet Rose Haelyről szól. Rosa szüleinek kísérteties halála után árvaházba kerül, majd 15 éves korában beiratják a Sweet Amoris gimibe. Itt az élete örökre megváltozik.