2016. február 8., hétfő

Castiel álma

* Castiel' s pow*

Miután lezuhanyoztam és felöltöztem, rögtön elmentem aludni.
Furcsa, magamat látom, ahogyan úgy horkolok, mint egy elefánt! No, comment. Indulok tovább. Rose szobája tabu. De szar! Még tovább.
- Ááááááá!- hangzott egy éles sikítás Rose szobája felől. Rohantam, ahogy csak tudtam, próbáltam segíteni, de tehetetlen voltam. Pfff.... Akár egy szellem. Rose öt démonnal harcolt egyszerre és nem tudtam rajta segíteni!!! A k*rva életbe! ÚRSÁTÁN!!!! Miért sújtasz engem ekkora átokkal??? Újra megpróbáltam segíteni, de nem éreztek belőlem semmit.... Még mindig szellem. Komolyan SEMMIT!!! Az egyik démon orgyilkosként Rose háta mögé lopózott, majd egy hatalmas ütést mért Rose tarkójára, minek hatására elájult. Pfff... Aljas trükk! Ez így nem ér!

***
(Helyszínváltás)
Egy sötét pincében találtam magamat, ahol nincsenek ablakok, hűvös a levegő. Rose-t egy székhez kötötték. KÖTÖTTÉK??? Enyhe kifejezés. Egy tömör platina, lábra, kézre, felkarra rögzítőpántos atom über király újoncálló szék volt. Rose lassan elkezdett ébredezni és a démonok csak erre vártak, belenyomtak valami icipici tűt, ami érzésem szerint kábítószerrel volt tele. Szerencsétlen lány megint totál ki volt ütve.

***

(Helyszínváltás)
Rose egy puha tollakkal bélelt újoncálló ágyhoz volt kötözve. ÁGYHOZ???? Uhh... Itt bajok lesznek. Ehhez az ágyhoz egy félelmetesen durva aurájú fickó közeledett (gondolom a megbízó), de még mielőtt odaért volna, Rose-ba egy újabb tűt nyomtak, amiben erősemlegesítő volt. Ez a szer bármely lény mind fizikai, mind varázserejét egyaránt, szinte teljesen lecsökkenti. Ez az állapot kb. 2 órán át tart. Ezek után mindenki elviharzott a megbízón kívül. Ő a saját kezével csatolta le Rose láncait, amikre igazából már nem is volt szükség. Ezt mivel nagyjából tudtam mi fog történni, inkább elfordultam. Nemsokára meghallottam, hogy balsejtelmeim beigazolódtak. Rose csak sírt, mivel mást csinálni nemigen tudott. Én meg majdnem felrobbantam a dühtől, hogy nem tudom beverni a pofáját annak az alaknak (meg az összesnek, aki neki segít), meg azért is, hogy nem tudok elmenni.
 Ajtócsapódást hallottam. A pasas egyik csicskása jött be tőrrel a kezében. Ezen a helyen valami erőelszívó van, mert már nem tudtam többé elfordulni. A démon odasétált a tehetetlen Rose-hoz, majd elkezdte óvatosan, épphogy felsérteni a bőrét a lábán, a kezén és a hasán, de úgy, hogy a lehető legnagyobb fájdalmat okozzon. Mikor ezzel végzett, átsétált a terem másik végébe, ahonnan felkapott egy kannát, aminek a tartalmát szétlocsolta az egész szobában és kifele menet, meggyújtotta az anyagot. Az anyag (benzin) felszínén végigfutó lángok elérték  félájult, megkínzott Rose-t, aki ekkor egy utolsót sikított...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése